Kereső-adat a beszerzésben és termékfejlesztésben: mit vegyél be a kínálatba?

Van egy adatforrásod, ami napi szinten megmondja, mit akarnak venni tőled az emberek — és a legtöbb webshop soha nem néz bele. Ez a keresőd naplója: az a lista, amit a vevőid beírtak a keresőmezőbe.

Ami különlegessé teszi: itt nem érdeklődést látsz, hanem szándékot. Aki beír valamit a keresőbe, az már a te boltodban van, és konkrétan azt keresi. Ez a jelzés erősebb, mint bármelyik kulcsszó-elemző eszköz száma — mert nem általános piaci kereslet, hanem a te vevőköröd kereslete.

A legfontosabb lista: amire nincs találat

A legtöbb kereső-riportban két listát látsz: mire keresnek a legtöbben, és mire nem kapnak találatot. Az első kellemes olvasmány; a másodikban van a pénz.

Egy nulla találatos keresés három dolgot jelenthet, és a teendő mindháromnál más. Vagy árulod, csak máshogy nevezed — ilyenkor szinonima kell, és az azonnali javítás. Vagy nem árulod, de kellene — ez a beszerzési jelzés. Vagy nem árulod, és nem is a te profilod — ez sem haszontalan: ha sokan keresik, talán rossz üzenetet küld valahol az oldalad.

Az első kategória a leggyakoribb, és a legfrusztrálóbb: a termék ott van a raktárban, a vevő pedig úgy távozik, hogy „nincs náluk”. Ez tiszta, azonnal javítható veszteség.

Melyik hiányzó termék érdemel beszerzést?

Nem mindegyik. Ha egyetlen ember keresett rá egyszer, az zaj. Három szűrőt érdemes rátenni a listára, mielőtt bármit megrendelsz a beszállítótól:

• Ismétlődés. Ne az egyszeri lekérdezéseket nézd, hanem azt, ami hónapról hónapra visszatér. Egy állhatatos kis szám többet ér, mint egy egyszeri kiugrás (az utóbbi gyakran egy kampány vagy egy influenszer-említés lenyomata).
• Volumen a te méretedhez képest. Egy napi 200 látogatós boltnál a havi 30 keresés már erős jelzés; egy napi 5 000 látogatósnál ugyanez elhanyagolható.
• Illeszkedés. Beleillik-e a szortimentedbe és a beszállítói körödbe? Egy keresett, de teljesen idegen termék miatt nem érdemes új beszállítót felvenni — ott a kereslet valószínűleg egy másik bolt marketingjének a mellékhatása.

És egy negyedik szűrő, amit ritkán mondanak ki: nézd meg, milyen fedezettel tudnád árulni. A keresettség önmagában nem indok — ha a termék ára le van szorítva a piacon, akkor a „nagy kereslet” egyenesen a gyenge fedezetű kvadránsba visz. Erről külön írtam: hogyan szűrd ki a veszteséges termékeket.

Kereső-adat a termékfejlesztésben

A hiányzó termékeken túl a keresések módja is tanulságos. Ha sokan méret, szín vagy anyag szerint keresnek („42-es”, „pamut”, „címkézhető”), az azt jelenti, hogy a vevőid ezekben a kategóriákban gondolkodnak — érdemes ezeket szűrőként és termékadatként is felvenni, nem csak a leírás szövegébe rejteni.

Ugyanez működik csomag-ötleteknél is: ha két termékre gyakran keresnek egymás után ugyanabban a munkamenetben, az egy készen kapott csomagajánlat.

És a tartalom: ingyenes témaforrás

A keresőbe nem csak termékneveket írnak be. Beküldik a kérdéseiket is: „mennyi ideig tart”, „hogyan kell tisztítani”, „melyik való gyerekeknek”. Ezek készen kapott tartalom-ötletek — a saját vevőid fogalmazásában, nem egy kulcsszókutató által generálva.

Kettős haszna van: a válasz bekerülhet a termékleírásba (ahol vásárlás előtt oldja a kételyt, és csökkenti a visszárut), és lehet belőle egy önálló cikk is, ami keresőből is hoz látogatót.

Csináld meg havonta — húsz perc

Tegyél egy ismétlődő emlékeztetőt a hónap elejére. Nézd át a két listát, és hozz három döntést: egy szinonima-javítás, egy beszerzési ötlet (vagy annak elvetése), és egy tartalom-téma. Ha ezt egy évig csinálod, tizenkét olyan döntést hoztál, amit a vevőid diktáltak. Hogy ez miért ér pénzt, arról részletesebben írtam a webshop-kereső és a konverzió kapcsolatáról szóló cikkben; a beállítási részletek pedig a Rapid Search útmutatóban vannak.

Egy őszinte határ a végére: a kereső-adat kereslet-jelzés, nem eladási előrejelzés. Attól, hogy sokan keresnek valamit, még nem biztos, hogy meg is veszik nálad — ár, szállítási idő és bizalom is kell hozzá. Ezért kis tétellel kezdj, és mérd meg. Ha pedig azt szeretnéd, hogy valaki végignézze, nálad melyik döntés hozza a legtöbb fedezetet, erről szól a Profitszivárgás-vizsgálat.