Holt készlet: mikor válik a raktárad pénznyelővé?
A polcon ülő készlet nem vagyon, hanem lekötött pénz — ami közben tárolást fizet és avul. Így ismerd fel a holt készletet, és így szabadulj tőle okosan.

A raktárban álló áru úgy néz ki, mint vagyon. A mérlegben is annak látszik. A gyakorlatban viszont a pénzed áll ott átalakítva — olyan formában, amiből nem tudsz beszállítót fizetni, hirdetést indítani vagy bért utalni.
És van egy része, ami már nem is fog visszaváltozni pénzzé — legalábbis nem teljes értéken. Ez a holt készlet. Ebben a cikkben végignézzük, hogyan ismerd fel, mennyibe kerül a tétlenség, és milyen kiutak vannak.
Mi a holt készlet — és mi nem az?
Fontos elhatárolás, mert sokan mindent holt készletnek hívnak, ami lassan fogy. Nem az. A tartalék — amit tudatosan tartasz, mert szezonra kell, vagy mert a beszállítód hosszú határidővel dolgozik — nem holt készlet, hanem biztosítás. Annak van szerepe.
A holt készlet három dolog együtt: magas készletérték, alacsony forgás, és alacsony fedezet. Ha csak lassan fogy, de jól keresel rajta, az még rendben lehet. Ha lassan fogy ÉS alig marad rajta valami, akkor a pénzed egy olyan áruban áll, ami még akkor sem hoz sokat, amikor végre elkel.
A felismerés három mérőszáma
- Utolsó eladás dátuma. A legegyszerűbb és a legbeszédesebb. Szűrj le mindent, amiből 90 napja nem kelt el egy darab sem — ez a lista lesz a kiindulás.
- Készletérték osztva a havi eladással. Ez megmondja, hány hónapnyi készleted áll az adott termékből. Ha ez 6-12 fölött van egy nem-szezonális terméknél, ott érdemes megállni.
- Készletforgási sebesség. Ugyanez más nézetben: hányszor fordul meg egy év alatt a készleted. Ne az átlagot nézd, hanem a legrosszabb 20 terméket — az átlag itt is elken mindent.
Egy fontos párosítás: ha megvan a lassan mozgó termékek listája, tedd mellé a fedezetüket. A négy kombináció közül a „lassan fogy + alacsony fedezet” az, ahol azonnal lépni kell; a „lassan fogy + magas fedezet” inkább marketing-feladat, mint készletprobléma.
Mibe kerül, ha nem csinálsz semmit?
Négy költség fut a háttérben, és egyik sem jelenik meg sehol számlaként — ezért olyan könnyű nem foglalkozni vele.
Az első a lekötött tőke: az a pénz, amit másra is költhetnél — például arra a termékre, amiből folyamatosan kifogysz. A második a tárolás: hely, rezsi, rendezettség, és a keresési idő (a holt készlet útban van a mozgó előtt). A harmadik az avulás: a csomagolás kopik, a termék lejár, a modell elavul. A negyedik a szezonvesztés: ami idei szezonban nem kelt el, az jövőre már nem újdonság — és csak nagyobb kedvezménnyel megy.
Ez az utolsó a legkegyetlenebb: a holt készlet értéke idővel csökken, tehát a várás nem semleges döntés. Aki fél évig nem dönt, az ugyanazt a döntést fél év múlva drágábban fogja meghozni.
A négy kiút
1. Leárazás — de fedezet-matekkal. A leggyakoribb válasz, és jó válasz lehet — azzal a különbséggel, hogy itt már nem a szokásos szabályok érvényesek. Egy éppen forgó terméknél a kedvezmény profitot áldoz; egy holt készletnél a kérdés nem az, mennyit keresel rajta, hanem hogy mennyit tudsz visszanyérni belőle. Itt még a veszteséges kisöprés is védhető — mondd ki magadnak, hogy ez történik. A kedvezmények matekjáról részletesen írtam a leárazások profit-hatásánál.
2. Csomagajánlat. Gyakran jobb, mint a leárazás: a lassan mozgó terméket egy jól fogyó, jó fedezetű mellé tenni. A csomag össz-fedezete még rendben lehet, a szállítás egyszer merül fel, és nem tanítod meg a vevőidet arra, hogy várjanak a leárazásra.
3. Másik csatorna. Ami nálad nem fogy, máshol lehet, hogy kelendő. Piactér, összehasonlító oldal, vagy egy nagyker-partner. Fontos előre számolni: a piactéri jutalék és az eltérő szállítási feltételek után mennyi marad — különben csak máshol adod el veszteséggel.
4. Leírás vagy felajánlás. A legutolsó állomás, de létezik: ami tényleg nem értékesíthető, azt érdemes lezárni — hely, idő és fejben tartott teher szabadul fel. A konkrét számviteli és adózási következményeket beszéld át a könyvelőddel — ez a bekezdés nem adótanácsadás.
Hogyan előzd meg?
A holt készlet nem a raktárban keletkezik, hanem a beszerzéskor. Két szokás segít a legtöbbet. Az első: ne csak ár alapján rendelj (a mennyiségi kedvezmény a leggyakoribb csapda — „ha 200-at veszek, olcsóbb”, közben 60-at adsz el belőle évente). A második: nézd meg a termék fedezetét rendelés előtt, ne csak a várható keresletet — erről szól a veszteséges termékek kiszűrése.
És egy hármas szabály, ami sok bajt megelőz: új termékből kis tétellel kezdj, mérd meg a valós fogyást, és csak azután rendelj nagyobbat. A beszállító mennyiségi kedvezménye szinte soha nem éri meg, ha az áru felét két évig cipeled.
A negyedéves készlet-rutin
Harminc perc negyedévente elég. Négy lépés: (1) szűrd le, amiből 90 napja nem kelt el semmi; (2) tedd mellé a készletértéket és a fedezetet; (3) válassz ki tíz tételt, ami összegben a legtöbbet köti le; (4) mindegyiknél hozz egy döntést a négy kiút közül — és írd is fel.
A lényeg a negyedik lépés. Nem az a cél, hogy tökéletes döntést hozz, hanem hogy szülessen döntés. A holt készlet nem attól nő, hogy rosszul döntünk — hanem attól, hogy évekig nem döntünk róla semmit.
Ha nem tudod, nálad mennyi pénz áll a polcon — és a legtöbb webshop csak becsülni tudja —, a Profitszivárgás-vizsgálat riportjában ez az egyik konkrét tétel, a többi tipikus szivárgási ponttal együtt. Nem ígérek konkrét eredményt — azt ígérem, hogy a végén látni fogod, mely tételek kötik le a legtöbb pénzt. Ha utána 30 napon belül előfizetsz, a vizsgálat díját jóváírom.