Hogyan számold ki a webshopod valódi profitját? (lépésről lépésre)

A múlt hónapban 2 940 900 forint folyt be a webshopod bankszámlájára. Jó hónap volt — vagy mégsem? A legtöbb webshop-tulajdonos itt megáll: látja a növekvő bevételt, és feltételezi, hogy a profit is nő vele. Aztán jön a „hó végén majd meglátjuk” csapda: a hónap végén valahogy mégsem marad annyi a számlán, mint amennyit várt, és senki nem tudja pontosan, hová tűnt a pénz. A bevétel ugyanis nem profit. A kettő között ott van minden költséged — és pont ezeket nem látod sehol egy összegben. Ebben a cikkben lépésről lépésre levezetjük, mennyi marad valójában a zsebedben egyetlen rendelés, majd egy egész hónap után. Végig egy feltételezett példabolt számaival dolgozunk, hogy te ugyanezt el tudd végezni a sajátodon.

Miért hazudik a bankszámlád?

A bankszámlád egyetlen számot mutat: mennyi jött be. De ebben benne van az áfa, amit a NAV-nak továbbítasz, a termékek beszerzési ára, a futárdíj, a banki jutalék, a marketing és a fix költségeid — és ezek nem egyszerre, nem ugyanakkor terhelődnek. Ezért tűnhet jó hónapnak az, ami valójában épphogy nullszaldós.

A profit kiszámításának egyetlen becsületes módja, ha a bevételből egyesével kivonod a költségeket, a legnagyobbtól a legkisebbig. Öt lépés — ennyi. Kezdjük.

1. lépés: nettósíts — az áfa nem a te pénzed

Ha áfakörös vagy, a vevő által fizetett árban benne van az áfa, amit te csak beszedsz és továbbítasz az államnak. Ez soha nem volt a te bevételed, ezért ezzel kezdünk.

Feltételezett példa: egy rendelésben a vevő 24 900 Ft-ot fizet a termékért, 27%-os áfakulccsal. A nettó árbevételed: 24 900 / 1,27 = 19 606 Ft. Az áfa 5 294 Ft — ez csak átmegy rajtad a NAV felé.

Tehát nem 24 900 Ft-tal indulsz, hanem 19 606 Ft-tal. Minden további számítást a nettó összegen végzünk. (Ha alanyi adómentes vagy, ez a lépés kimarad — de akkor áfát sem számítasz fel.)

2. lépés: vond le a beszerzési árat

A következő legnagyobb tétel a termék beszerzési ára (angolul COGS). Ez az, amennyiért te megvetted vagy előállítottad azt, amit eladtál — szintén nettó értéken.

Feltételezett példa: a termék nettó beszerzési ára 11 000 Ft. Így 19 606 − 11 000 = 8 606 Ft. Ez a bruttó fedezet: az az összeg, ami a termék önköltsége után marad, mielőtt bármi máshoz hozzányúlnál.

Itt bukik el a legtöbb kalkuláció: sok bolt csak eddig számol („eladási ár mínusz beszerzési ár, kész”), és azt hiszi, ez a profit. Pedig a valódi költségek nagy része még hátravan. Ha egyben szeretnéd tisztázni az árrés, a haszonkulcs és a fedezet közötti különbséget, arról külön cikkünk is van.

3. lépés: a rendelés-szintű költségek

Minden rendelésnek van néhány költsége, ami közvetlenül hozzá tartozik:

• Szállítás önköltsége — amit te fizetsz a futárnak, akkor is, ha a vevőnek „ingyenes”
• Fizetési díj — a kártyás vagy utánvétes tranzakció banki jutaléka
• Csomagolás — doboz, töltőanyag, címke, futárcímke
• Utánvét esetén az utánvétdíj — és a meghiúsult átvételek rejtett kockázata

Feltételezett példa (előre fizetett rendelés, a vevőnek ingyenes szállítással): futárdíj 1 200 Ft, kártyás fizetési díj (~1,5% a bruttóra) 370 Ft, csomagolás 250 Ft. Összesen 1 820 Ft.

8 606 − 1 820 = 6 786 Ft. Ennyi marad egy rendelésen a marketing előtt.

4. lépés: a marketingköltés

A marketinget a legtöbben egy havi kalapba teszik, és sosem vetítik rá egyetlen rendelésre. Pedig ha egy vevő megszerzése többe kerül, mint a rajta elért fedezet, akkor minden egyes eladással veszítesz — hiába nő közben a bevétel.

Feltételezett példa: a bolt havi 300 000 Ft-ot költ hirdetésre, és ebből 150 rendelés születik. Ez rendelésenként átlagosan 2 000 Ft marketingköltség. (Ez egy vegyes átlag — a valóságban az új vevő drágább, a visszatérő olcsóbb; a pontos szám hirdetési platformonként és kampányonként eltér.)

6 786 − 2 000 = 4 786 Ft. Ennyi marad egyetlen rendelésen az összes közvetlen és marketingköltség után. Ezt hívjuk fedezetnek — ebből kell kigazdálkodni mindent, ami nem egy konkrét rendeléshez kötődik.

5. lépés: a fix költségek és a valódi profit

A fix költségek akkor is felmerülnek, ha egyetlen rendelésed sincs: raktár- vagy irodabérlet, webshop- és szoftver-előfizetések, könyvelő, és — ne felejtsd el — a saját munkád értéke. Váltsunk havi nézetre.

Feltételezett példa 150 rendeléssel: a havi összfedezet 150 × 4 786 = 717 900 Ft. A fix költségek: bérlet/raktár 120 000, szoftverek 40 000, könyvelő 30 000, saját bér 250 000 — összesen 440 000 Ft.

717 900 − 440 000 = 277 900 Ft. Ez a valódi havi profitod. Most tedd egymás mellé a két számot: 2 940 900 Ft nettó árbevétel, és 277 900 Ft profit. Kevesebb mint 10% marad — miközben a bankszámládon egy közel hárommilliós hónap „sikernek” tűnt. Pontosan ezért ne a bevételt kövesd, hanem ezt az utolsó számot.

(Minden szám feltételezés, kerek példaértékekkel — a saját boltodon a te tényleges költségeiddel számolj. A módszer az, ami átvihető, nem a konkrét összegek.)

Hogyan automatizáld a számítást?

Ezt az öt lépést egyszer, egy rendelésre kézzel is le tudod vezetni egy Excelben — és őszintén: kezdésnek pontosan ezt ajánlom. Amíg havi 20-30 rendelésed van és egyféle terméked, az Excel bőven elég.

Ahol az Excel elkezd csődöt mondani: amikor több száz rendelésed, tucatnyi terméked, eltérő beszerzési áraid, kuponjaid, visszáruid és többféle szállítási módod van — és mindezt termékenként, rendelésenként, naprakészen akarod látni. Itt csúszik be a hiba, és itt vész el a legtöbb pénz, észrevétlenül.

Erre építettük az ÁrrésRadart: automatikusan összeköti a webshopod, a hirdetési fiókjaid és a költségeid adatait, és termék- meg rendelésszinten megmutatja, hol veszítesz pénzt — nem becsléssel, hanem a saját adataidból. 30 napig ingyen kipróbálható, és ha előbb csak egy pontos képet szeretnél a mostani helyzetről, a Profitszivárgás-vizsgálat pontosan ezt adja.

Akár Excelben, akár automatizálva csinálod: a lényeg, hogy mától a valódi profitot kövesd, ne a bevételt.