Így kérdezd meg a ChatGPT-t a saját webshopodról — és mit üzennek a válaszai

Egy tavaszi délelőtt egy ügyfelemmel ültünk az irodájában, és a szokásos dolgokról beszélgettünk: hirdetési költség, kosárérték, szállítási díjak. A laptopja nyitva volt, és valamiért megkérdeztem tőle — félig viccből —, hogy kipróbálta-e már, mit mond róluk a ChatGPT.

Nem próbálta. Így beírtuk. Egyetlen mondatot: „Melyik a legjobb magyar webshop, ahol [az ő termékkategóriáját] lehet venni?”

A válasz udvarias volt, részletes, és három céget sorolt fel. Egyik sem ő volt. Közben a saját kategóriájában évek óta ott van az első Google-találatok között, és a piacon mindenki ismeri. Egy darabig csendben nézte a képernyőt, aztán annyit mondott: „Ez most akkor baj?”

Jó kérdés. És a válasz árnyaltabb, mint amit a témáról manapság hallani szoktunk. Ez a cikk arról szól, hogyan tudod ugyanezt a tíz perces gyakorlatot ma este te is elvégezni a saját boltodra, és — ami sokkal fontosabb — hogyan értelmezd, amit kapsz.

Miért egyáltalán érdekes, mit mond rólad egy chatbot?

Tizenöt éve menedzselek webshopokat, és ez alatt az idő alatt volt egy rutinom, amit soha nem hagytam ki: időnként leültem, és beírtam a Google-be azokat a kifejezéseket, amiket szerintem a vevő beírna. Nem elemző felületen, nem riportból — csak beírtam, és megnéztem, mit lát az, aki most találkozik velünk először. Meglepően sokszor derült ki ebből olyasmi, amit semmilyen kimutatás nem mutatott meg.

Ez a rutin ma egyszerűen kibővült egy új hellyel. A vevők egy része ma már nemcsak a keresőbe ír be, hanem megkérdez egy chatbotot is — főleg akkor, amikor még nem tudja, mit akar pontosan, és valakitől tanácsot kérne. Nem azt állítom, hogy ez már most felülmúlja a Google-t; erre nincs olyan adatom, amire nyugodt szívvel hivatkoznék. Azt viszont látom, hogy egyre több tulajdonos hallja vissza a vevőitől ezt a mondatot: „egy AI ajánlotta”.

És van itt egy lényeges különbség a keresőhöz képest. A Google tíz találatot ad, és a vevő választ. Egy chatbot jellemzően hármat mond, magától, indoklással, mintha egy ismerősöd ajánlaná. Aki nincs ebben a háromban, az nem a második oldalra került — egyszerűen nem hangzott el.

A négy kérdés, amit ma este te is beírhatsz

Nem kell hozzá se előfizetés, se eszköz. Nyisd meg a ChatGPT-t, és tedd fel ezt a négy kérdést — egymás után, üj beszélgetésben. Az üj beszélgetés fontos: ha ugyanabban a szálban kérdezed tovább, a korábbi válaszok befolyásolják a következőt, és már nem azt látod, amit egy idegen látna.

• „Melyik a legjobb [termékkategória] webshop Magyarországon?” — ez a vak teszt. Itt nem a neved keresed, hanem azt nézed, egyáltalán szóba kerülsz-e.
• „Ismered a [cégnevedet]?” — ez a névteszt. Kiderül, tud-e rólad bármit, és ami még érdekesebb: ami tud, az igaz-e.
• „Hol vegyek [konkrét termék] megbízhatóan, gyors szállítással?” — ez a vásárlói szándék. Ez áll a legközelebb ahhoz, ahogy egy valódi érdeklődő fogalmaz.
• „Mi a különbség a [te céged] és a [versenytárs] között?” — ez az összehasonlítás. Itt derül ki, hogy amit rólad „tud”, az mennyire pontos és mennyire előnyös.

Egy ötödik kérdés, ha van kedved: „Mit írnak a [cégnevedről] a vásárlók?” Ez gyakran a legtanulságosabb, mert megmutatja, milyen forrásokból épít képet rólad — és néha olyan régi véleményeket említ, amikről már rég megfeledkeztél.

Másold be a válaszokat egy dokumentumba, és írd mellé a dátumot. Ez a két perc különbség teszi a gyakorlatot egyszeri kandikálásból méréssé.

Mit jelent, amit válaszol?

Amikor az ügyfelemmel végignéztük a négy választ, kiderült, hogy nem egyetlen eredmény van, hanem három különböző dolgot érdemes különválasztani.

Az első: említ-e egyáltalán. Ez a legdurvább, de a legfontosabb szűrő. Ha a kategória-kérdésre nem hangzik el a neved, akkor abban a beszélgetésben nem létezel. Nem rosszabb vagy, mint a többiek — egyszerűen nem vagy ott.

A második: ad-e forrást. Ha hivatkozik valamire — egy cikkre, egy összehasonlító oldalra, egy fórumra —, az aranyértékű információ: megmutatja, honnan származik a rólad alkotott kép. Sokszor kiderül, hogy nem a saját oldalad, hanem egy harmadik fél írása alapítja meg a híredet.

A harmadik: mennyire pontos. Ez az, amit a legtöbben alulértékelnek. Az ügyfelemnél a névteszt végül hozott találatot — csak épp egy régi, már nem is forgalmazott termékkört társított hozzájuk. Ez rosszabb, mint a semmi: egy vevő ez alapján épp azt gondolhatja, hogy nincs náluk az, amit keres. A hiányzó említést csöndben elviseled; a téves említés aktívan dolgozik ellened.

És még valami, amit érdemes előre tudni: ha kétszer teszed fel ugyanazt a kérdést, két kicsit más választ kaphatsz. Ez nem hiba, hanem a műfaj természete. Ezért egyetlen válaszból soha ne vonj le következtetést — a mintázat számít, nem az egyedi eset.

És ha semmit nem mond rólad?

Ez a leggyakoribb eredmény, és szeretném előre levenni róla a drámát: ha ma nem említ, attól még holnap ugyanannyi rendelésed lesz. Ez nem egy égő ház. Inkább egy kiindulópont — egy nullás mérés, amihez fél év múlva hozzá tudod hasonlítani magad.

És szeretnék őszinte lenni abban is, amit nem tudok. Nem tudom megmondani, hogy pontosan mitől kerül bele egy cég ezekbe a válaszokba — senki nem tudja pontosan, mert a rendszerek nem publikálják. Amit a gyakorlatból látok: azokról a cégekről beszél többet, amikről mások is írnak. Aki csak a saját webshopján létezik, arról kevés forrás van; akiről cikkek, tesztek, összehasonlítások, vélemények szólnak, arról több.

Ebből egy ésszerű következtetés adódik, és nem több: ha eddig is terveztél tartalmat, együttműködést, véleménygyűjtést, akkor annak most eggyel több haszna lett. De ne állj neki felforgatni a marketinged egy chatbot-válasz miatt. Aki most azt ígéri neked, hogy garantáltan bejuttat egy AI ajánlásába, az többet állít, mint amit bárki tud.

Csináld meg havonta — és írd le

Az egész gyakorlat attól lesz értékes, hogy megismétled. Tegyél egy ismétlődő emlékeztetőt a naptáradba a hónap első hétfőjére, tarts egy dokumentumot, és minden alkalommal jegyezd fel ugyanazt a négy dolgot: említett-e, hányadikként, mit állított rólad, és milyen forrásra hivatkozott. Három hónap múlva olyan képed lesz a saját láthatóságodról, amit ma semmilyen eszközből nem tudsz kiolvasni.

Két praktikus tanács a méréshez. Először: mindig új beszélgetésben kérdezz, és ha teheted, kijelentkezve vagy vendégként — a személyre szabás eltéríti az eredményt. Másodszor: használd ugyanazt a négy kérdést szó szerint minden hónapban. Ha átírod a kérdést, már nem ugyanazt méred. Ha a ChatGPT-t egyébként is használni szeretnéd a cégedben, erről külön írtam a ChatGPT vállalkozásoknak szóló útmutatóban.

Hol ér véget a házi módszer?

Ott, ahol több rendszert, több kérdést és több ismétlést kellene összehasonlítani. Négy kérdést havonta kézzel végignézni könnyű. Huszonötöt, több rendszerben, ismételve, és a változásokat is követve — az már munka. És pont ott kezd érdekes lenni, amikor nem az egyszeri válasz, hanem az elmozdulás látszik.

Ha eljutsz odáig, hogy ezt rendszeresen és mérhetően akarod követni, erről szól az AI-láthatósági audit: végigkérdezem a te kategóriádat több rendszerben, dokumentálom, mit és mennyire pontosan mondanak rólad, és kapsz egy kiinduló állapotot, amihez később hozzá tudod mérni magad. Nem ígérek helyezést — azt senki nem tudja őszintén megígérni. Azt ígérem, hogy a végén látni fogod, hol állsz.

Az ügyfelem kérdésére egyébként ezt válaszoltam: nem, ez most még nem baj. De az lesz, ha két év múlva is ugyanezt a választ kapja, és addig senki nem szólt neki. Tíz perc — és legalább tudod, hol tartasz.